Oktatók, alkotók
Az együttes életében mindig fontos szempont volt, hogy a táncanyagokat ne csak helyi táncosok tanítsák, hanem változó gyakorisággal meghívott oktatók is. Vannak előnyei annak is, ha az együttes vezető egyben alkotó is saját csoportjánál, hiszen így naprakészen ismerheti táncosainak képességeit, lehetőségeit. A tanítás menetét bátran építheti a már megszerzett tudásukra. A készítendő koreográfiánál már előre figyelembe veheti a szereplők mentalitását, táncbéli ügyességüket, egyénre szabott feladatokkal láthatja el táncosait.
De ha a tagság a tanulás folyamatában hosszútávon csak az adott oktatóval találkozik, fennállhat a veszély, hogy beszűkül a táncosok szemléletmódja, táncértelmezése. A táncuk stílusban, karakterben egysíkúvá válhat, „sok kicsi oktató” táncol a színpadon. Hiszen a táncanyag áttanításának, átadásának sikerességét befolyásolja az oktató egyénisége, tánctudása, táncértelmezése, akár testalkata, hangulata is, tehát leutánozható mintaadása.
„A mintakövetési folyamatban szerepet játszik egyfajta utánzási hajlam, s ugyanakkor ez tanulási forma is. Kognitív és emocionális elemei vannak, a mintát követni kívánó személy értelmileg vagy érzelmileg, esetleg mind a két szinten azonosul a mintaadóval, s ezáltal képes a minta sugallta értékeket elfogadni s követni.”
Ezektől a tényezőktől nagyban függ, a tanítványok hogyan sajátítják el az adott tudást. S hogy az uniformizálódás ne következzen be, hasznos, ha egy együttes életében megjelennek vendégoktatók – alkotók is, új színt, új lendületet hozva magukkal. „Minden ember másképp látja a világot, minden tanár egy kicsit másképpen értelmezi ugyanazt a táncot, amit közösen tanulmányozunk. … Ám az is lehet, hogy a táncot szinte ugyanúgy látja, de más az ő egyénisége, temperamentuma, s ez élményt, serkentést jelent a táncosainak. Mindez akkor is hasznos lehet, ha ugyanazt a táncfélét tanulják tőle, amit már eddig is tanulmányoztak. Még érdekesebb a vendégtanárral való ismerkedés, ha ő más vidék táncát hozza.”
A Tessedik Táncegyüttesnél szinte minden évben sor került egy vagy több oktató, oktató páros meghívására. Így dolgozott a csoporttal:
- Tímár Sándor
- Hortobágyi Gyöngyvér, Szurmai Gábor
- Sára Ferenc
- Farkas Zoltán, Tóth Ildikó
- Dede Zoltán
- Varga Zoltán
- Szilágyi Zsolt és Újlaki Mariann
- Zsuráfszky Zoltán
- Lévai Péter, Kiss Zsuzsanna
- Mlinár Pál
- Makovinyi Tibor, Truppel Mariann
- Szabó Zsolt
- Manninger Miklós
- Gál László
- Szűcs Gábor, Urbán Mária
- Kocsán László, Kuli Orsolya
- Román Sándor
- Juhász Zsolt
- Maródi Attila, Kiss Anita
Mindegyik oktató más-más módszerrel dolgozott, alkotott. Ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy sok színes egyéniség nevelkedett ki a szarvasiak közül, mivel számos oktatótól tanulhattak. Nem csak egy pedagógiai modell szerint, hanem akár egy évben 3 különböző személyiség által alkalmazott módszereken keresztül jutottak hozzá a tudáshoz. Ez úgy valósulhatott meg, hogy hosszú éveken keresztül heti 3 táncpróba volt, s havonta egy teljes hétvége (péntek estétől vasárnap délutánig). Nyaranta edzőtábor jellegű, több napos gyakorlások sem voltak ritkák.